Olvasószoba
Jel, A
Eredeti cím: Symbol, The
Szerző: Robert E. Howard • Év: 1976
Atlantisz ős hajnalkora komor királyok rabja volt,
Furcsa és szörnyű dolgokat látott a sápadt éji hold:
Bazalt bástyák fűrészfogát, mi csillagok közé harap,
Füstöt hányó szentélyeket, hol élő hús az áldozat.
Kígyófejét a mágia sziszegve rázta, s körbemart,
Míg egy őrült isten szava rázúdított vizet s vihart.
A királyok látták dühét, mely mindent hullámsírba ránt,
S egy dombon roppant oszlopot emeltek intő jel gyanánt.
Sötét szentélyek, templomok merültek mélyre, messze lenn;
S hol tegnap álltak még, amott a tenger tükre végtelen.
Ám kurta az emlékezet, a rostáin hamar kihull,
Hogy mi szunnyad a víz alatt – holtan, de nem álmatlanul.
Sírvermüket hínár lepi, az ős királyok alszanak.
Várják az órát, mely ha jő, lerázhatják béklyóikat,
S a dzsungelben, egy dombtetőn, mely miazmás párába vész
Egy oszlop áll, mint sors jele, rajta a figyelmeztetés.
A gyilkos nap, ha tűz le rá, a leprás hold, ha mosolyog,
A kőbe vésett rúna csak bazaltfogakkal vicsorog.
Az emberi nem végzetét csikorgó gőggel hirdeti:
Vakon bolyong e földtekén, sorsát el nem kerülheti.
Mert ez áll írva a kövön, mélyen bevésve, szó szerint:
„Urak voltunk fölöttetek, s urak leszünk egyszer megint.”
Az őrült isten rég halott, haragja emlék s köd csupán;
És a jel újra felragyog az ős királyok homlokán.
Kornya Zsolt fordítása
Megjelent a Delta Vision kiadó MesterMűvek sorozatában, a klasszikus alfolyam 1. kötetében (Robert E. Howard: Kull király és az ősök).
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
August Derleth:
Gable Window, The (Murky Glass, The)
Wilbur toronyszobájának ablaka egy másik dimenzióba vezető kapu. A férfi az egyik rejtélyes könyvben leírást talál a kapu használatáról. Az aktivált dimenziókapun félelmet, és undort keltő szörnyek próbálnak áthatolni...
Howard Phillips Lovecraft:
Nymph's Reply to the Modern Business Man, The
Válasz Olive G. Owen versére.
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.