Olvasószoba
Tryout's Lament for the Vanished Spider
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1920
Dear humble friend in labour and in play,
Say to what region thou hast fled away!
Week after week thy busy life was spent
Within these classic walls in calm content.
Thy noble patience, like the Muse’s beams,
Inspied my efforts, and adorn’d my themes;
Till I had grown to hold thee as a guide,
To all my hopes and ventures close ally’d.
How well my thoughts thy talents could engage!
How shone thy magic on the Tryout’s page!
Tho’ calm thy manner, and thy speeches brief,
Well might I call thee Editor-in-Chief!
Shall any say thy place was slight or low,
Or doubt the lustre of thy heav’nly glow?
Let such consider with observant eye
The annals of the myriad years gone by.
A spider ’twas that rescu’d Islam’s head
When from the foe within a cave he fled;
Nor can proud Scotia venture to despise
The lowly beast that help’d her monarch rise.
Ev’n the curs’d Hun must speak with bated breath
Of him who sav’d old Frederick from death.
In short, we find the spider thron’d in state;
Friend of the Nine, and guardian of the great!
But thou, tried comrade of my busy hours—
Whither hast crept with all thy magic pow’rs?
Hath some strange vision of thy spider-brain
Mov’d thee to quit our sordid sphere of pain?
Warm was thy home, and well-arrang’d thy lair;
Thy meat and drink supply’d with tender care;
Were juicy flies too few and far between,
Or was aught lacking in the kerosene?
Sadly I view thy vacant dwelling-place—
Thou transient trav’ller of an ancient race!
Would that I might, with Fancy’s curious pow’r,
Trace thy meanderings to thy hidden bow’r;
Mark ev’ry secret step, and see thee stand
A sceptred potentate of spider-land!
What wonders unsuspected may exist
In those far provinces of web and mist!
Gossamer castles with their moats of dew;
And fairy palaces too small to view;
Or is thine Empire of a darker kind—
Some bury’d spot the world hath left behind?
Own’st thou some temple, where thy strands embrace
The crumbling substance of a Pharaoh’s face,
Or some black crypt beneath the shifting sand
Where a forgotten city us’d to stand?
In Tyre and Carthage, Babylon and Ur,
Luxor and Karnak, do thy legions stir;
For thee and such as thou the world was made—
Thy reign commences when our own’s decay’d.
Down immemorial steps, to man unknown,
Thy spinning tribes drape many a gilded throne;
Ram-headed gods; objects too dark to name,
Altars that bore of old an impious flame,
Wing’d shadowy lions wrought of rock and brass,
And all the treasures despots can amass—
These thy dominions, vanish’d wand’ring one
Who lately bask’d ’neath Haverhill’s bright sun!
But whilst I mourn, or thro’ my fancy grope,
Within my heart bestirs a thrill of hope;
For bounteous Pan, who rules the vernal wold,
Can oft restore the blessings lost of old:
Content I’ll wait, and trust that he will bring
My faithful spider with returning Spring!
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.