Providence in 2000 A.D.

0 649

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1912

(It is announced in the Providence Journal that the Italians desire to alter the name of Atwell’s Avenue to “Columbus Avenue”.)

 

For years I’d sav’d my few and hard-earn’d pence

To cross the seas and visit Providence,

For tho’ by birth an Englishman am I,

My forbears dwelt in undersiz’d R.I.

Until, prest hard by foreign immigrations,

Oblig’d they were to leave the old Plantations,

And seek a life of quiet and repose

On British soil, whence our fam’ly rose.

 

When on my trip I ventur’d to embark,

I stepp’d aboard a swift and pond’rous ark

Which swimm’d the waves, and in a single day

Attain’d its port in Narragansett Bay.

I left the ship, and with astonish’d eyes

Survey’d a city fill’d with foreign cries.

No word of discourse could I understand,

For English was unknown throughout the land.

I went ashore at Sao Miguel’s Cape,

Where cluster’d men of ev’ry hue and shape.

They say, this place as “Fox Point” once was known,

But negro Bravas have that name o’erthrown.

Upon a shaky street-car, north I flew,

Swift borne along O’Murphy’s Avenue.

Long, long ago, this street was call’d „South Main”,

But such plain titles Erin’s sons disdain.

At Goldstein’s Court I quit the lumb’ring car,

And trod the pave that once was “Market Square”.

At the east end, close by a tow’ring hill,

There stands the ruin of a brick-built pile:

The ancient “Board of Trade”, the people say,

Left from the times before the Hebrew’s sway.

Across a bridge, where fragrant waters run,

I shap’d my journey toward the setting sun.

A curving junction first engag’d my gaze;

My guide-book calls it “Finklestein’s Cross-ways”,

But in a note historical ‘tis said,

That the old English nam’d the spot “Turk’s Head”.

A few yards south, I saw a building old;

A stone Post Office, waiting to be sold.

My course now lay along a narrow street,

Up which I tramp’d with sore and weary feet.

Its name is Svenson’s Lane, for by the Swede

“Westminster Street” was alter’d thus to read.

I next climb’d on a car northwestward bound,

And soon ‘mid swarthy men myself I found

On La Collina Federale’s brow,

Near II Passagio di Colombo.

I then return’d and rode directly north;

On rusty rails the car humm’d o’er the earth.

Loud near my seat a man in scorn decry’d

An easy plan for reaching the East Side.

Thro’ New Jerusalem we swiftly pass’d;

Beheld the wealth that Israel amass’d,

And quick arriv’d within New Dublin Town,

A city large from small “Pawtucket” grown.

From there I wander’d toward Nouvelle Paris,

Which, in the past, “Woonsocket” us’d to be

Before the Gaul from Canada pour’d in

To swell the fact’ries, and increase their din.

Soon I return’d to Providence, and then

Went west to beard the Polack in his den.

At what was once call’d “Olneyville” I saw

A street sign painted: Wsjzxypq$?&%$ ladislaw.

With terror struck, I sought the wharf once more,

But as my steamboat’s whistle ‘gan to roar,

A shrivell’d form, half crouching ‘twixt the freight,

Seiz’d on my arm, and halted short my gait.

“Who art thou, Sirrah?” I in wonder cry’d;

“A monstrous prodigy,” the fellow sigh’d:

“Last of my kind, a lone unhappy man,

My name is Smith! I’m an American!”

Legújabbak

Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A

Olvasás

Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The

Olvasás

Robert E. Howard:
Red Thunder

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

Nem érkezett még hozzászólás.

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre