„Ez ​maga a sátán, gondolta Kane, ahogy a szempár feléje lódult, s a következő pillanatban már az életéért harcolt a testet öltött sötétséggel. Testére és végtagjaira hatalmas, nyálkás gyűrűk szorultak. Körbefonták, testéhez szorították kardtartó kezét, s miközben baljával a tőre után kutatott, valami eszelős erő vonszolni kezdte, s amikor Kane megpróbálta letépni magáról a szorító tagokat, ujjai síkos pikkelyekről csúsztak le, s a szörny valami sziszegő, sivító diadalénekkel töltötte be a barlangot. Itt a fekete éjben, a denveérszárnyak suhogásának aláfestő zenéjében, Kane úgy harcolt, mint egy patkány a kígyó szorításában, és érezte, hogy bordái összeprésedődnek, lélegzete elfogy… Aztán kétségbeesetten hadonászó balja a tőr nyelére talált…” 

Solomon Kane, a gonoszság ellen küzdő, szigorú puritán a barbár Conan után Robert E. Howard legismertebb hőse, bejárja Európát, s a legsötétebb Afrika mélyére is behatol, hogy elpusztítsa a farkasembereket, vámpírokat s démonokat a Föld színéről.