Olvasószoba
Am-ra the Ta-an
Szerző: Robert E. Howard • Év: 2002
Out of the land of the morning sun,
Am-ra the Ta-an came.
Outlawed by the priests of the Ta-an,
His people spoke not his name.
Am-ra, the mighty hunter,
Am-ra, son of the spear,
Strong and bold as a lion,
Lithe and swift as a deer.
Into the land of the tiger,
Came Am-ra the fearless, alone,
With his bow of pliant lance-wood,
And his spear with the point of stone.
He saw the deer and the bison,
The wild horse and the bear,
The elephant and the mammoth,
To him the land seemed fair. Face to face met he the tiger,
And gripping his spear’s long haft,
Gazed fearless into the snarling face,
“Good hunting!” cried he, and laughed!
The bison he smote at sunrise,
The deer in the heat of day,
The wild horse fell before him,
The cave-bear did he slay!
A cave sought he? Not Am-ra!
He lived as wild and free,
As the wolf that roams the forest,
His only roof a tree.
When he wished to eat he slaughtered,
But not needlessly he slew,
For he felt a brother to the wild folk,
And this the Wild Folk knew.
The deer they spoke to Am-ra,
Of kin by the tiger slain,
Am-ra met the tiger,
And slew him on the plain!
A youth in the land of the Ta-an,
A slim, young warrior, Gaur,
Had followed Am-ra in the chase,
And fought by his side in war.
He yearned for his friend Am-ra
And he hated the high priest’s face,
Till at last with the spear he smote him,
And fled from the land of his birth race.
Am-ra’s foot-prints he followed,
And he wandered far away,
Till he came to the land of the tiger,
In the gateway of the day.
Into the land of the tiger,
There came an alien race,
Stocky and swart and savage,
Black of body and face.
Into the country of Am-ra,
Wandered the savage band,
No bows they bore but each carried
A stone-tipped spear in his hand.
They paused in Am-ra’s country,
And camped at his clear spring fair,
And they slew the deer and the wild horse,
But fled from the tiger and bear.
Back from a hunt came Am-ra,
With the pelt of a grizzly bear,
He went to the spring of clear water
And he found the black men there.
More like apes than men were they,
They knew not the use of the bow,
They tore their meat and ate it raw
For fire they did not know.
Then angry waxed bold Am-ra,
Furious grew he then,
For he would not share his country
With a band of black ape-men.
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
August Derleth:
Gable Window, The (Murky Glass, The)
Wilbur toronyszobájának ablaka egy másik dimenzióba vezető kapu. A férfi az egyik rejtélyes könyvben leírást talál a kapu használatáról. Az aktivált dimenziókapun félelmet, és undort keltő szörnyek próbálnak áthatolni...
Howard Phillips Lovecraft:
Nymph's Reply to the Modern Business Man, The
Válasz Olive G. Owen versére.
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.