Olvasószoba
Simplicity: A Poem
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1922
Whilst the town-Muse with fever’d accents bays,
Chok’d by the times, and mov’d to hectick lays;
Whilst learn’d Confusion, weighing on the mind,
Turns ev’ry head to thoughts of jumbled kind;
Whilst weary’d singers hide in sapient fear
The thrill of joy at what the past held dear,
See o’er the rural mead, serene and bright,
A radiant god who puts the clouds to flight!
Simplicity! blest Nature’s first ally;
Child of the balmy groves and lucent sky;
Friend of the breezes and the vernal rain,
And of each early flow’r that decks the plain;
Spirit benign, that gleams in ev’ry glade,
And smiles assuring from the leafy shade;
Kin of the Oreads on the craggy mounts;
Kin of the nymphs that haunt the grotto founts;
God of the vale, the thicket, and the slope,
And last kind guardian of declining Hope!
Thus sings the bard whose gaze in wisdom leaves
The scene where sad Sophistication grieves;
Who scans the truth that shows at calm content,
And hoards the wonder worldlier men have spent;
Laughs at the poison letter’d sorc’rers’ brew,
Nor pants for pleasures that he never knew.
For him the gay reviving spring unfolds
Perennial beauties o’er the fragrant wolds;
His ear alone the feather’d wand’rers please
With tales of faery worlds beyond the seas;
His favour’d eye in ev’ry wind may trace
Ethereal spirits of celestial grace;
And he, unspoil’d, may childlike bask again
Beneath the beams of Saturn’s golden reign.
Mark yonder rise, o’er whose smooth em’rald crest
Trips sprightly Maia, in white blossoms drest;
Her verdant wand the air with perfume fills,
Tips the warm boughs; and paints the conscious hills;
Lights up the matin fields with crystal dew,
And gilds the sunset’s airy cliffs anew;
Her sportive train to ev’ry scene impart
Unwonted spells, and cheer the languid heart;
Dancing and song enchant the world around,
Till Pan makes joyous at the pleasing sound.
In noontide stillness, when no urban eye
May chill the bliss or mar the revelry,
Simplicity descries on ev’ry hand
The prancing presence of the antique band:
Here laurell’d Muses all their arts rehearse,
And ivy’d Bacchus waves his budding thyrse;
Here myrtled Venus spreads her genial fire,
Whilst aureate Phoebus sounds the festive lyre;
Here, here alone, those lavish gifts are flung
To those whose fancy stays for ever young.
Behold yon hamlet, blest with mellow years,
That bosom’d in the oaky vale appears;
Here urban eyes* a stupid life discern;
And urban minds** unwholesome secrets learn;
But wise Simplicity, with fresher gaze,
Refines the whole, and sifts the brighter rays;
Spurns the dull thoughts that darkly flit between,
And as a picture*** glories in the scene:
Spires mixt with verdure; walls with ivy fair;
Calm leafy ways—a prospect rich and rare.
Simplicity! Chief boon of suff’ring man!
First of the blessings in th’ eternal plan!
May thy glad mantle ever shield my form
From the dread terrors of the circling storm.
With thee beside me, may I tranquil rest
Close to benignant Nature’s soothing breast;
Nor ever spy, too keen of wit or soul,
The lurking hemlock in the flow’r-wreath’d bowl!
* Sinclair Lewis, Esq.
** Sherwood Anderson, Esq.
*** Schopenhauer hath observ’d, that the world is beautiful as an object.
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.