Olvasószoba
Dream, The
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1920
Respectfully Dedicated to Master Consul Hasting
As t’other night young Damon lay
A-dreaming o’er his studious day,
To his lone couch there stole with grace
The likeness of his Delia’s face.
Above his raptur’d eyes it hung,
And round his heart a magic flung;
Till all the gifts of heav’n seem’d blent
In one fair figure’s slight extent.
The nymph (tho’ fair enough in truth)
Shone doubly to the spellbound youth,
For in her childish look there gleam’d
A score of charms he only dream’d.
Who shall with fitting pencil draw
The vision that young Damon saw?
The task is sure beyond my skill,
Whose nights such visions never fill!
Fancy a visage young and fair,
With ev’ry goddess’ mingled air;
A lip that envious Graces lack,
And matchless eyes of lustrous black.
Tresses of silk, as dark in hue
As summer midnights sweet with dew,
And a slim form whose robes of white
Trail’d by like clouds of filmy light.
This Damon saw, and as he gaz’d,
His love to ardent lustre blaz’d;
The bending nymph he dumbly view’d,
And bless’d the pleasing solitude.
Closer the lovely phantom came,
As brighter burn’d the stripling’s flame;
Till ere her kind intent was known,
The vision’s lips had touch’d his own!
In bliss the conscious youth essay’d
To clasp the form his dream had made;
But such rude haste all spells must break,
So Damon started broad awake.
“he cry’d, “return, return,
To quench the fires that in me burn!”
But empty space repeats his cries,
And only mem’ry fills his eyes.
Transported thus, young Damon swore
His nymph in virtue to adore:
With sounding oath he vow’d that ne’er
To well-known sports would he repair.
Charisius’ banquets, rich with wine,
He vow’d for ever to resign;
The games, the dice, the friendly cup,
All these forthwith he must give up.
Sustain’d by vows, he sought the street,
Nor could a saint more vows repeat!
That evening as he call’d to mind
The virtues of the day behind;
The solemn rigour of his tread,
The wines untouch’d, the jests unsaid,
Young Damon sought to pass the time,
Now grown so dull, by scribbling rhyme.
With hard-push’d quill he strove to tell
Of comely Delia’s magic spell;
Of love, and youth, and such affairs
As bards concoct to kill their cares.
But sad to say, ’twas soon made clear
That verse was not his proper sphere;
Tho’ great the pains a bard may take,
Fine dreams will oft poor dactyls make!
The hour grew late, but still the swain
To write his thoughts essay’d in vain;
When sudden all his virtues new
Burst in a curse and fled from view.
Cry’d he, “How vast a dunce am I
To put my solid pleasures by!
If dreams my soul to good impel,
I’ll dream my virtuous life as well!”
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.