Olvasószoba
On the Death of a Rhyming Critic
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1917
My Muse attempts a doleful rune:
Poor MACER Sunday afternoon
Resign’d the cares of earthly strife,
And reach’d his last eternal life!
A curious fellow in his time,
Fond of old books and prone to rhyme—
A scribbling pedant, of the sort
That scorn the age, and write for sport.
A little wit he sometimes had,
But half of what he wrote was bad;
In metre he was very fair;
Of rhetoric he had his share—
But of the past so much he’d prate,
That he was always out of date!
He lean’d to mythologic matters,
And sang of Gods and Nymphs and Satyrs,
Till so unvary’d grew his art,
You could not tell his works apart!
The modern ear he’d often pain
With rantings in heroic strain:
And when the town would call them witty,
‘Twas mostly out of friendly pity.
Tho’ much by ancient notions marr’d,
He was a fairly clever bard;
His numbers smooth enough would roll,
But after all—he had no soul!
His pen was ever keen to fight
For manly virtue and the right—
But somehow he was rather weak;
Instead of slang he quoted Greek!
He serv’d his purpose—to correct
Each rising poet’s crude defect,
And yet—he ne’er made life the sweeter,
For all he knew was rhyme and metre.
His even verses will be miss’d—
Tho’ he was quite an egotist!
Of all his views I can’t approve,
But still, I mourn with tears of love.
My grief is deep—since half past three
I’ve worked upon an elegy,
Yet cannot seem to get it done
In time to reach the Morning Sun!
The polish must my care engage,
For I am promis’d the first page!
Yes, he is gone! I feel the sorrow—
The fun’ral will be held tomorrow—
My broadcloth suit I’m having press’d
To go and see him laid to rest.
God speed his soul! I trust he’ll rove
In peace ‘mid Seraphim above—
And by the way, tho’ I’ve been told
He had but little wealth in gold,
I wonder what his heirs will do
With all his books—they were not few!
In truth, I know of two or three
That could be nobly us’d by me!
So many strugglers he befriended,
That rougher bards on him depended:
His death will still more pens than his—
I wonder where the fellow is!
He’s in a better land—or worse—
(I wonder who’ll revise my verse?)
He never left a stanza slack—
But I could hardly wish him back.
Tears for his loss do freely flow—
Yet after all, ‘tis better so!
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.