Beauties of Peace, The

1 552

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1916

An Epistle to Henry F. Thomas, Esq., Author of “A Prayer for Peace and Justice” in The Evening News for June 23, 1916.

 

“Iniquissimam pacem justissimo bello antefero.”

 

Harmonious THOMAS, whose pacific pen

Stabs with reproach a world of wicked men;

Whose patriot soul a Nation’s honour spurns,

And for mankind in Quaker passion burns:

Thy Muse, high soaring on her dove-like wings,

In dulcet strain sweet Ignominy sings!

With what bold zeal thy soft-spun rhymes relate

The virtues of the unresisting State!

How thrills the heart to hear thy voice decry

The impious fools that for their country die!

Abstain, thrice-sinful hand! who rashly dare

Defend your homes, or for defence prepare:

‘Tis wrong, I vow, to curb the foeman’s rage,

When Arbitration rules th’ enlighten’d age!

Let blood-mad Villa drench the Texan plain;

Let sly Carranza ev’ry right profane;

To savage hordes a cordial hand extend,

And greet th’ invader as a welcome friend:

What tho’ he slew your brothers yesternight?

We must be pious—and ‘tis wrong to fight!

While friends and kinsmen perish in the strife,

‘Tis ours to arbitrate them back to life!

Should some rude enemy our hand refuse,

And scorning Peace, continued warfare choose,

Our duty’s plain; surrender must ensue;

For tho’ he sin, we’ll not be sinful, too!

Rejoice, ye Cherubim of realms above!

Strike your blest lyres, and chant fraternal love!

Tho’ foes engulf, and tyrant hands enslave,

We shun at least a hero’s shameful grave;

Kind Heav’n preserve our soft, submissive race

From fearless manhood—the supreme disgrace!

As rough, unrighteous creatures boldly fall

In martial order at their country’s call,

With noisy rifles arm’d, to march away

And bear our Starry Banner to the fray;

The peaceful tear-drop trickles in its course,

Distress’d that men should thus descend to force!

Man’s Brotherhood! 0 glorious tie to own,

That binds us to the one-arm’d Obregon;

To mongrel Villa, and the whisker’d lie

Who prates of laws, which all his horde defy:

With friends like these, ‘twere harsh and overnice

To. balk at petty human sacrifice!

How crude and brutal was the ancient creed

That call’d for satisfaction, deed for deed!

Revenge most horrid! ‘Twas distressing—quite-

And, worst of all, ‘twas monstrous impolite!

But thou, wise doubting THOMAS, wouldst destroy

Th’ unpolish’d manners that our sense annoy;

The dreadful code at which we wince and faint;

The painful pride that shocks the sinless saint;

At thy command we turn the other cheek,

And injuries from bolder neighbours seek:

Too proud to fight, we pray for war to cease,

And welcome insult as the price of peace.

Descend! ye Fairies of Titania’s train,

To smile on Ford’s and Bryan’s spotless reign;

Prattle with glee, ye happy infant throng,

For to your world great THOMAS’ words belong.

Let us be joyful, and ‘mid flow’rs of June

In grateful groves our peaceful pipes entune:

Secure are we, for War’s distracting roar

Could ne’er resound on Seekonk’s park-lin’d shore!

To thee, enlight’ning THOMAS, we convey

The cultur’d greeting of a cultur’d day.

Thy matchless verse War’s emptiness reveals,

And fans the fire each gentle patriot feels;

Exalts high Reason to her proper throne,

And leads us on to glories yet unknown:

With lofty spirit and discerning mind,

Thou know’st all things—excepting humankind!

Legújabbak

Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A

Olvasás

Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The

Olvasás

Robert E. Howard:
Red Thunder

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

1.

UAwsAkdL

Dátum: 2013-09-04 21:47:33
 

c9n naon-naon ime1dom Markot+Alexandre1t,de komolyan! Olyan sczupsik egyfctt------he1t nem? Sztem tote1l f6sszeillenek! Na puxxxxxxxxxa, hajre1 Mark e9s Alexa!!!!!>3 MARK e9s ALEXA 4ever----MaRk e9S aLeXa 4ever

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre