Olvasószoba
Rural Summer Eve, A
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1916
Approach! ye length’ning shades that streak the green,
To cool the breeze, and ease the torrid scene.
Let Phoebus now with ruddy beams retire,
Whilst purple hills conceal the sinking fire.
The painted west a gorgeous glow displays,
As kindly clouds set off the evening rays;
O’er field and wood the pleasing veil descends,
And day with dusk in one calm twilight blends.
The glen behind, where dreamy dryads dance,
Feels first the shadow of the night’s advance:
Black are its depths, where placid pools before
Reflect the sunset from the western shore.
Save Philomel alone, the feather’d train
Cease their sweet songs, nor cheer the homeward swain;
But in the pool the green Hypsiboas leads
His deeper choir amongst the bending reeds:
Perch’d on the lily-pads the frogs entune
Their raucous lay, and hail the rising moon.
Unnumber’d insects lend their supple throats,
And with soft chords supply orchestral notes.
High o’er the noblest of the circling pines,
The night’s first star in single splendour shines;
Each shade successive still another brings,
Till Heaven’s bright sphere a silent paean sings.
Low o’er the south the dread Antares crawls;
While northward from the heights Callisto falls.
Altair and Vega o’er the meadows glow,
And bright Arcturus swells the spangled show.
Far as the vision grasps, thro’ vale and field,
The folding flow’rs to dewy portions yield;
Whilst all the land an alter’d aspect gains,
As mounting moonbeams gild the grassy plains.
Wak’d by the rays, bewitch’d by gentle gleams,
In tones responsive sing the sparkling streams.
From out the waters rise a naiad throng
That view the scene, and join the sacred song.
As now reflected stars adorn the lake,
So wink the fireflies in the humid brake;
While Fancy traces in the fitful light
The torches of the fauns that dance by night.
Hark! from the oak the waking Nocturne cries,
And wings his hooting course across the skies.
With strident voice he swells the vesper tune,
And darkly flits against the soaring moon.
Benignant Night! whose gentle joys allay
The carking cares that fill the dazzling day:
Whose milder scenes the weary mortal bless,
And sordid Truth in sweet Illusion dress.
All sight and sounds of Nature, here combin’d,
Enchant the soul, and rouse the thoughtful mind;
Calm the sad spirit, and with Peace invest
The troubled heart that seeks relief and rest.
Here as in nobler days we freely scan
The sacred universe, unspoil’d by Man.
With rev’rent eye the wondrous whole we see,
For all contains, and forms, Divinity!
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.