Teuton's Battle-Song, The

0 573

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1914

“Omnis erat vulnus unda

Terra rubefacta calido

nendebat gladius in loricas

Gladius fludebat clypeos—

Non retrocedat vir a viro

Hoc fuit yid fortis nobilitas diu—

Laetus cerevisiam cum Asis

In summa sede bibam

Vitae clapsae sunt horae

Ridens moriar.”

—REGNER LODBROG

 

The mighty Woden laughs upon his throne,

And once more claims his children for his own.

The voice of Thor resounds again on high,

While arm’d Valkyries ride from out the sky:

The Gods of Asgard all their pow’rs release

To rouse the dullard from his dream of peace.

Awake! ye hypocrites, and deign to scan

The actions of your “brotherhood of Man”.

Could your shrill pipings in the race impair

The warlike impulse put by Nature there?

Where now the gentle maxims of the school,

The cant of preachers, and the Golden Rule?

What feeble word or doctrine now can stay

The tribe whose fathers own’d Valhalla’s sway?

Too long restrain’d, the bloody tempest breaks,

And Midgard ’neath the tread of warriors shakes.

On to thy death, Berserker bold! and try

In acts of Godlike bravery to die!

Who cares to find the heaven of the priest,

When only warriors can with Woden feast?

The flesh of Schrimnir, and the cup of mead,

Are but for him who falls in martial deed:

Yon luckless boor, that passive meets his end,

May never in Valhalla’s court contend.

Slay, brothers, slay! and bathe in crimson gore;

Let Thor, triumphant, view the sport once more!

All other thoughts are fading in the mist,

But to attack, or if attack’d, resist.

List, great Alfadur, to the clash of steel;

How like a man does each brave swordsman feel!

The cries of pain, the roars of rampant rage,

In one vast symphony our ears engage.

Strike! Strike him down! whoever bars the way;

Let each kill many ere he die today!

Ride o’er the weak; accomplish what ye can;

The Gods are kindest to the strongest man!

Why should we fear? What greater joy than this?

Asgard alone could give us sweeter bliss!

My strength is waning; dimly can I see

The helmeted Valkyries close to me.

Ten more I slay! How strange the thought of fear,

With Woden’s mounted messengers so near!

The darkness comes; I feel my spirit rise;

A kind Valkyrie bears me to the skies.

With conscience clear, I quit the earth below,

The boundless joys of Woden’s halls to know.

The grove of Glasir soon shall I behold,

And on Valhalla’s tablets be enroll’d:

There to remain, till Heindall’s horn shall sound,

And Ragnarok enclose creation round;

And Bifrost break beneath bold Surtur’s horde,

And Gods and men fall dead beneath the sword;

When sun shall die, and sea devour the land,

And stars descend, and naught but Chaos stand.

Then shall Alfadur make his realm anew,

And Gods and men with purer life indue.

In that blest country shall Abundance reign,

Nor shall one vice or woe of earth remain.

Then, not before, shall men their battles cease,

And live at last in universal peace.

Thro’ cloudless heavens shall the eagle soar,

And happiness prevail for evermore.

Legújabbak

Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A

Olvasás

Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The

Olvasás

Robert E. Howard:
Red Thunder

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

Nem érkezett még hozzászólás.

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre