Olvasószoba
Despised Pastoral, The
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1918
Among the many and complex tendencies observable in modern poetry, or what answers for poetry in this age, is a decided but unjust scorn of the honest old pastoral, immortalised by Theocritus and Virgil, and revived in our own literature by Spencer.
Nor is this unfavorable attitude confined alone to the formal eclogue whose classical elements are so well described and exemplified by Mr. Pope. Whenever a versifier adorns his song with the pleasing and innocent imagery of this type of composition, or borrows its mild and sweet atmosphere, he is forthwith condemned as an irresponsible pedant and fossil by every little-wit critic in Grub-street.
Modern bards, in their endeavour to display with seriousness and minute verisimilitude the inward operations of the human mind and emotions, have come to look down upon the simple description of ideal beauty, or the straightforward presentation of pleasing images for no other purpose than to delight the fancy. Such themes they deem trivial and artificial, and altogether unworthy of an art whose design they take to be the analysis and reproduction of Nature in all her moods and aspects.
But in this belief, the writer cannot but hold that our contemporaries are misjudging the true province and functions of poesy. It was no starched classicist, but the exceedingly unconventional Edgar Allen Poe, who roundly denounced the melancholy metaphysicians and maintained that true poetry has for its first object “pleasure, not truth”, and “indefinite pleasure instead of definite pleasure,” intimating that its concern for the dull or ugly aspects of life is slight ideed. That the American bard and critic was fundamentally just in his deductions, seems well proved by a comparative survey of those poems of all ages which have lived, and those which have fallen into deserved obscurity.
The English pastoral, based upon the best models of antiquity, depicts engaging scenes of Arcadian simplicity, which not only transport the imagination through their intrinsic beauty, but recall to the scholarly mind the choicest remembrances of classical Greece and Rome. Though the combination of rural pursuits with polished sentiments and diction is patently artificial, the beauty is not a whit less; nor do the conventional names, phrases, and images detract in the least from the quaint agreeableness of the whole. The magic of this sort of verse is to any unprejudiced mind irresistible, and capable of evoking a more deliciously placid and refreshing train of pictures in the imagination than may be obtained from any more realistic species of composition. Every untainted fancy begets ideal visions of which the pastoral forms a legitimate and artistically necessary reflection.
It is not impossible that the intellectual upheaval attendant upon the present conflict will bring about a general simplification and rectification of taste, and an appreciation of the value of pure imaginary beauty in a world so full of actual misery, which may combine to restore the despised pastoral to its proper station.
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.