Kisregény, 1934 novembere és 1935 februárja között íródott.

Nathaniel Wingate Peaslee politikai gazdaságtant tanít a Miskatonic Egyetemen. 1908-ban egy előadás közben váratlanul idegösszeomlást kap. Amikor magához tér a kórházban, úgy tűnik, amnéziában szenved, hamarosan pedig teljesen megváltozik a személyisége. Évekkel később, 1913-ban történik még egy roham, amely során visszatér Nathaniel igazi személyisége, aki azt hiszi, még mindig 1908-at írnak. Azonban álmai kísértik őt: az emlékfoszlányok valamiféle monumentális, de teljességgel idegen világot mutatnak be. A professzor összezavarodik: Miért menekíti az isteni és nagyszerű Yith ősi faja elméjét időn és téren át egy földi ember tudatába? Talán még az istenek sem mindenhatóak?

A klasszikus, megszállásos témával operáló történet nagyban H. B. Drake The Shadowy Thing-jéből és Henry Béraud Lazarus című regényéből táplálkozik. Lovecraftra egy mozifilm is nagy hatással volt, mégpedig az 1933-ban készült Berkeley Square, amelyben a főhős visszautaztatja a tudatát az időben egy XVIII. században élő ősébe. Sokan említik meg irodalmi elődként H. G. Wells klasszikusát, Az időgépet, de semmiféle közvetlen kötődés nem fedezhető fel ehhez a regényhez. Lovecraft visszatér Az álom fala mögöttben is bemutatott elme-transzplantáció ötletéhez. Ám a végén nem volt teljességgel megelégedve az írással, ezért nem is gépelte le a szöveget. Rendkívül rendhagyó módon magát a kéziratot elküldte Derlethnek, akitől nem hallott vele kapcsolatban semmiféle visszajelzést. Végül R. H. Barlow gépelte le a szöveget. Az Astoundingban jelent meg 1936-ban, csakhogy számos hibával és a bekezdések átrendezésével. A későbbi antológiák is ezt a változatot vették át. A kézirat napvilágra kerülésével azonban lehetségessé vált, hogy az eredeti szöveg is megjelenhessen végre nyomtatásban. A teljes, eredeti szöveg 1994-ben látott napvilágot. Ez a változat olvasható eredeti nyelven honlapunkon is.