Olvasószoba
In Memoriam: Henry St. Claire Whitehead
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1932
Readers of Weird Tales will be grieved to hear of the death of that distinguished author, the Reverend Henry S. Whitehead, Ph.D., who was a regular contributor to this magazine. His death was caused by a painful gastric illness of more than two years’ duration.
Dr. Whitehead, descended paternally from an old Virginian family and maternally from a noted line of Scottish West Indian planters, was born in 1882 in Elizabethtown, New Jersey. As a boy he attended the Berkeley School in New York City, and in 1904 graduated from Harvard University, a classmate of President-elect Franklin D. Roosevelt. Studying under men like Santayana and Münsterberg, he later took his, degree as Doctor of Philosophy.’ His first literary work was published in 1905, and from that time he was an increasingly well-known writer in many fields.
In 1912, having graduated from the Berkeley Divinity School, Dr. Whitehead was ordained a deacon of the Episcopal Church; and was advanced to the priesthood in 1913. From 1913 to 1917 he was rector of Christ Church in Middletown, Connecticut, and was later children’s pastor at St. Mary the Virgin’s in New York City. During 1919–23 he was senior assistant at the Church of the Advent in Boston, and in 1923–5 was rector of Trinity Church at Bridgeport, Connecticut. Subsequently Dr. Whitehead served as acting archdeacon in the Virgin Islands, where he had previously served several winters in a similar capacity.
As an author Dr. Whitehead specialised in fiction, though writing much on ecclesiastical and other subjects. Beginning in 1923, when his story, “The Intarsia Box” in Adventure), received a first-class rating as a story of distinction from the O. Henry Memorial Committee, many similar honours were accorded his work. In 1927 he contributed to the Free Lance Writers’ Handbook an article on the technique of weird fiction which is still a standard text on the subject.
It is for weird fiction of a subtle, realistic, and quietly potent sort that he will be best remembered by readers of this magazine, in which twenty-five of his greatest tales have been published. Deeply versed in the sombre folklore of the West Indies, and of the Virgin Islands in particular, he caught the inmost spirit of the native superstitions and wrote them into tales whose accurate local background created an astonishing illusion of genuineness. His “jumbee” stories—popularly so-called because of their frequent inclusion of a typical Virgin Island belief—form a permanent contribution to spectral literature, while his recurrent central character and narrator, “Gerald Canevin” (embodying much of his own personality), will always be recalled as a lifelike and lovable figure.
Prominent among Dr. Whitehead’s tales are “Sea Change”, “Jumbee”, “The Tree Man”, “Black Tancrede”, “Hill Drums”, and “Passing of a God”—the latter perhaps representing the peak of his creative genius.
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.