Ave atque Vale

0 556

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1927

To Jonathan E. Hoag, Esq., February 10, 1931–October 17, 1927

 

Wild on the autumn wind there comes a crying

   As from some mountain spirit griev’d and lone,

And thro’ the woods resounds a deeper sighing

   Than throbb’d last night for summer overthrown.

 

Vapours of grief the waning moonbeams deaden

   That glint upon Dionondawa’s spray,

And in the steeple all the chimes are leaden

   That toll o’er village square and hillside way.

 

The old farm home and rustic school seem blended

   With phantoms strange and wistful, wave on wave,

While on a spectral peak there fades untended

   The last weird campfire of the fabled brave.

 

Legend and song, and mem’ry’s ancient treasures

   Slip half away, and glimmer more remote,

Robb’d of the life that SCRIBA’S magic measures

   Breath’d in their soul, and echoed in each note.

 

For he has paus’d amidst his crystal singing,

   Melting into the sunset’s mystic gold;

He, who with Doric accents sweetly ringing,

   So long had charm’d us with his tales of old.

 

Poet whose annals were themselves a poem;

   Legate to us from brighter years than ours;

Beacon to all who had the boon to know him;

   Silver of head, but wreath’d in springtime’s flow’rs.

 

Gentle and kindly, blest with upright vision,

   Valiant for truth and loveliness and right;

Learned and wise with active mind’s precision,

   And radiant with the artist’s lyric light.

 

Lib’ral, yet stern when sternness was a duty;

   Mellow with humour’s quaint enliv’ning glow;

Eager and tender with the love of beauty,

   And courtly with the grace of long ago.

 

Honour’s own self, whom many an honour garnish’d;

   Scion of proud Columbia’s staunchest line;

Thrill’d with the wonder of a youth untarnish’d;

   Aw’d by the works of Nature’s vast design.

 

Minstrel of cottage hearth and cloud-capt mountain;

   Fond, sprightly laureate of days long gone;

Teller of secrets of the woodland fountain,

   And hopeful prophet of a future dawn.

 

Ninety and six the years he bore so lightly,

   Close to the cherish’d fields that gave him birth;

Think him not old, whose spirit burn’d so brightly,

   One with the ageless things of heav’n and earth.

 

Think him not old, nor think him even vanish’d,

   Tho’ now his well-lov’d form be laid to rest;

Can deathless song by Azrael’s hand be banish’d,

   Or lifelong vision cease its starward quest?

 

Then let the mountain wind bewail no longer,

   Nor lasting gloom shroud any scene he knew;

He is still here, his olden song but stronger,

   Fix’d in the fulgent world his fancy drew!

Legújabbak

Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A

Olvasás

Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The

Olvasás

Robert E. Howard:
Red Thunder

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

Nem érkezett még hozzászólás.

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre