Egy nagyváros (talán Párizs) egyik eldugott kerületében egy szűk és meredek utcában, amely a Rue d'Auseil nevet viseli, és ahol düledező, ősöreg házak állnak, egy fiatalember szobát vett ki. Felette egy német származású, öreg, néma hegedűs lakik, aki időnként embertől teljesen idegen zenét is játszik. A fiatalember leskelődik a mogorva, zárkózott öregember után. Egy éjszaka az öreg artikulátlan üvöltésére beront a szobájába, ahol a hegedűs örömmel fogadja. Leírja életét a fiúnak, miközben betörik az ablak, és a fiatalember egy ismeretlen tájat pillant meg az ablakon túl. Hátborzongató zenét hall, amelyet az öreg őrült hegedülésével próbál elnyomni...

Lovecraft egyik legjobb történeteként tartotta számon, habár egyszer bevallotta, kevésbé explicit és megmagyarázott annál, amit tőle megszoktak. Emellett az egyik legtöbbször kiadott novellák közé sorolhatjuk, amelyek Lovecraft életében napvilágot láttak.